Műhelykonferencia gyermeki kíváncsisággal

A 21. század legmodernebb technikai eszközeinek segítségével szerettetik meg a tanulókkal a természettudományos tantárgyakat a Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. Az intézmény pályázati támogatással kialakított természettudományos laborjában az Öveges-program részeként csütörtökön a második műhelykonferenciát tartották a partneriskolák tanulói és a természettudományos tantárgyakat oktató pedagógusai számára.

A másodperc törtrésze alatt hatolt át két, mintegy két centi vastag falapon egy ceruza, amelynek a hegye szinte sértetlenül úszta meg a műveletet. Ez is egy olyan analízis volt, amelyet a Bolyai iskola természettudományos laborjának ultramodern eszközeivel hajtottak végre a szaktanárok. Pájer Szabolcs a légköri nyomásnál 315-ször nagyobb nyomású palackhoz csatlakoztatott egy hosszú, karcsú fémcsövet, a végén a ceruzával, ami aztán egy gombnyomásra hangos dörrenéssel, szénsavfelhő kíséretében lyukasztott át két falapot. A mutatvány a "Kíváncsi természet" című projekt levegőhöz kapcsolódó kísérlete volt, ahogy a műhelykonferencia többi bemutatója is. A rendezvény célja az volt, hogy lehetőséget adjanak a természettudományos tárgyakat oktató kollégáknak, a hasonló pályázati konstrukcióban résztvevőknek a tapasztalataik megvitatására, a személyes konzultációra, továbbá hogy a meghívottak megismerjék a laborban folyó munkát.
A Bolyai iskola megyei partnerintézményeiből érkezett - biológiát, kémiát, fizikát, földrajzot és természetismeretet oktató - pedagógusok érdeklődve figyelték Füzesi Istvánnak a gázok moláris térfogatát meghatározó, vagy Baranyai József csótánnyal végzett kísérletét, illetve a sárvári Tinódi gimnázium Öveges-programban résztvevő szaktanárainak 3D-s nyomtatóval készített "alkotásait". Az utóbbiak képviseletében Vígh Viktor elmondta: a különleges eszközök, technológiák izgalmassá teszik az oktatást. A 3D-s nyomtató és különféle programok segítségével például a diákok a biológiához, kémiához kapcsolódó, akár saját tervezésű modelleket - legyen az egy polip, vagy éppen egy molekula - is bemutathatnak, kézbe foghatnak. Mindenképpen motiváló tényező a saját alkotás készítése. A személyes felfedezés élményét adhatják így a tanulóknak: kulcsot, amellyel további ajtókat nyithatnak ki, tette hozzá.
Baranyai József, a Bolyai iskola természettudományos laborjának vezetője kiemelte: a modern pedagógiai módszerek problémaközpontúak, a gyerekek természetes kíváncsiságára épülnek. természettudományos laborjukba a megye tucatnyi partneriskolájából érkeznek az 5.-8. évfolyamos diákok, több száz kísérlet közül választhatnak, amelyeket maguk, vagy a fogadó intézmény szaktanáraival közösen végezhetnek el 21. századi eszközökkel. Ilyenek a hőkamerák, a nagyfelbontású mikroszkópok, szenzorok, amelyek adatrögzítőkhöz kapcsolhatók, és a mérésértékelést, kísérletezést magas színvonalra emelik. Arra is megtanítják a gyerekeket, hogy az okostelefont okosan használják. Itt nem tiltott a mobileszköz alkalmazása, sőt! Mérésekre, adatrögzítésre, az eredmények bemutatására kifejezetten alkalmas, hiszen projektorra vetíthetők róla a tanulók munkái. A disszeminációs napon résztvevő szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskola diákjai nagy örömmel próbálták ki mindezt. Baranyai József nem kis büszkeséggel jegyezte meg: a Bolyai iskola  természettudományos laborját előszeretettel és érdeklődve látogatják a partnerintézményekből. De nemcsak a tanulók nyitottak az újdonságok iránt, hanem a szaktanárok is: bennük is ott a gyermeki kíváncsiság, s akiben ez felnőtt korban is megvan, az tud kellő hitelességgel tanítani, hangsúlyozta a laborvezető.